Budapest, Népfürdő utca 36.
Itt tanultam meg úszni, mégpedig a „tölcsér” medencében. A strand közkeletű neve volt pl. a „néplavór”, amely a hétvégéken túlzsúfolt strandra vonatkozott: huszonnyolc ezer volt a csúcs. Hasonlóképpen elmés elnevezése lett a gyógymedencének, amelyet „húslevesnek” aposztrofáltunk: töménytelen számú önmagukat egész napon át áztató ember a harminc fokos vízben. Mindezek ellenére, nyaranta ott volt a helyünk a strandon!
Bővebben:
A terület hidrogeológiai jellemzői már régóta ismertek és reményt keltőek voltak. Miután a Dunában az innen közel lévő Fürdő-szigetet 1874-ben elkotorták, a rajta levő források a folyam fenekén fakadtak fel. Ez adta az ötletet a Dunába elszökő víznek a parton történő mélyfúrással való megmentésére. Az 1943-1944-es években végzett fúrások eredményeként 126 méter mélységből, percenként 6000 liter 42,5 °C víz tört fel.
Megszülettek a tervek az Árpád híd pesti hídfőjétől északra lévő 80000 m2 hasznosítására. Ez a terület a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a főváros közös tulajdona volt, a közelben a szabad Dunán kívül nem volt fürdési lehetőség. Megszületett az Árpád-strandfürdő terve: több medencével, köztük olimpiai méretű úszómedence építését is tervezték, ugrótoronnyal.
Hosszú ideig a Dagály-utca is afféle féllegális fürdőhelynek számított. Néhány évig a kerület lakói először csak a kellemes hőmérsékletű vízzel teli gödrökben fürödtek. Ezeknek a számát a légitámadások bombatölcsérei is szaporították. Ostrom után néhány hónapig orosz katonai szükségkórházat rendeztek be a területen, a közeli rendőrségi épület felhasználásával. 1947-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezdeményezésére kezdődtek meg az előkészítő munkák, a gátépítés, területrendezés, medencék és öltözők kialakítása.
Nagyarányú talajcserére volt szükség, mert a meglévő szerves anyagokkal telített altalaj építés céljára nem volt alkalmas, nem lévén elég teherbíró. Ezért a Duna felhordott iszapjáig, majdnem 3 méter mélységig kellett lemenni. Ide tiszta Duna-kavics réteget helyeztek, erre került a beton. Árvízvédelem céljából a parton töltés készült, így az épületek védett területre, az utcai szintre kerültek.
1948-ban a Népszava többször foglalkozott az építkezéssel, amelyhez közmunkát is igénybe vettek.
Olvassuk csak el Solti Lajos: A szegény pesti köszvényesek „Pöstyénje” című írását, amelynek alcíme Helyszíni riport a dagály-utcai népistrandból. (Népszava 1948. június 20.). Megtudhatjuk, hogy a gyógyforrásnak a háború alatt még éjszakai látogatói is voltak. Már bódéban lehetett vetkőzni az akkoriban méltányosnak számító 60 fillér lefizetése ellenében. Megépült egy 2000 személyes kerek medence meleg vízzel, augusztusra megnyílt a 3000 főre tervezett nagymedence is. Addigra már túl voltak a júliusi kéthetes füvesítési szüneten is. Általában a bokrok mögött vetkőztek, a kényesebbeknek egy barakk állt a rendelkezésre, kemény 60 fillérért. Később 5000 személyes öltözőt bocsátottak a vendégek rendelkezésére.
Természetesen először a gyerekek jelentek meg, akik vidáman lubickoltak a félkész medencében. Később feltűntek a felnőttek is.
Régebben is volt terv a terület strandcélú hasznosítására. Árpád-strandfürdő lett volna a neve, 80000 m2-nyi területre tervezték. Ez a partszakasz a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a székesfőváros közös tulajdona volt, ahol az utolsó háborús évben 43 °C melegvízre bukkantak. Napi 8000 m3, a margitszigeti régi forrásokkal azonos összetételű gyógyvíz ömlött évekig a Dunába. Akartak egy kisebb gőzfürdőt is a nyitott medencék mellé.
Az említett Népszava 1948. április 4-i, ünnepi száma Ilyen lesz a dolgozók nyara című írásában bejelentette: „Munkásgyerekek ezreinek örömére készül a Dagály-uccai népstrand.” - szerinte már augusztusra állni fog a fürdő az eddigi elhanyagolt területen. Annál inkább, mert egy medence már kész. Ecseteli a 42 C fokos hőforrás hatását, főleg a reumára.
Három medence vár mintegy 1500 fürdőzőt, akik egyforintos belépőjeggyel - ami már akkor se számított drágának - vehetik igénybe a fürdőt. Háromszázan dolgoznak az építkezésen, közmunkások is, s néhányat meginterjúvol. Hadiözvegy, B-listás tisztviselő, volt igazgató nyilatkozik, akik érthetően nem túlzottan lelkesednek az épülő fürdőért. Hancúrozó gyerekek bemutatásával zárul a cikk, ők már használják a medencét!
A következő év tavaszán lényegesen többről tud beszámolni olvasóinak a Népszava (1949. május 17.): „20000 férőhely és fedett-fürdő lesz a dagály - utcai strandtelepen” ígéri az olvasóknak az (s) aláírású szerző. Megtudjuk, hogy az „MKP vette kézbe a forrásvíz felhasználását”. Öltözője fogas rendszerben működik, az elkészült strand alig különbözik majd a Palatínustól. Gyógyító víz, lelkes látogatók. „Egyformák vagyunk mindannyian” állapítja meg, dicsérve az új népi demokráciát. Részletezi az árakat, az egésznapos jegy 2 Ft, de van bérlet és idényjegy is. 30 fürdés csak 20 Ft volt ekkor. Év végéig üvegburát húznak az egyik medence fölé. Végül leszögezi..a népi demokráciától 1948 szeptember 4-én került sor a strandfürdő megnyitására, az ún. ikermedence üzembe helyezésével”. Október 7-én a második, az úgynevezett „vesealakú” medencét is átadhatták. Darvas Lajos tervei alapján készült el a pesti oldal legnagyobb fürdője. Különböző árúak voltak a belépőjegyek. Reggel 7 és 9 között 1 Ft-ért, utána 1,50 Ft-ért lehetett fürödni. Egész szezonra szóló bérlet 60 Ft-ba került.
A fürdő Dagály utcai fürdő néven lett közismert, a vízellátását biztosító kút a Béke-kút nevet kapta. 1949-ben hivatalosan Szabadság Strandfürdőnek nevezték el, de ma már az eredeti Dagály fürdő elnevezést használjuk. A Dagály két angyalföldi tájegység, a Lepsi és a Nudli határán terül el. 1954-ben 3 hektáros területtel bővült a fürdő. Ekkor még gondot jelentett az árnyék hiánya, ezért sok fát ültettek. Ma már inkább ritkítják a növényzetet.
1955-ben készült el az 1100 m2 vízfelületű új téli medence. 1956-ban épült az étterem, büfé, a játszótér, majd az 50 méteres úszómedence. Ezekben az években már 2,10 Ft volt a napi belépő (3 átszállójegy ára), de ez nem tartotta vissza a látogatókat. Különösen nyaranta jöttek sokan. Előfordult, hogy kánikulai szombat-vasárnap 50 ezren is megfordultak itt. Szerencsére 1956-ban nem károsodott a fürdő, pedig a kerület kevés harci eseményének egy része a közelben, a Rákos-patak melletti „Gödör”-nél zajlott. 1961. január 10-én adták át a téli öltöző épületét, 1260 vállfás öltözőhellyel.
Sajnos idővel a Béke-kút vizének hozama és hőmérséklete csökkent. Ez tette szükségessé, hogy a Széchenyi fürdő vizét távvezetéken idehozzák. 1969. december 8-tól az ottani gyógyvíz biztosítja a termálfürdő szükséges hőfokát. Szükség volt erre, hiszen a Dagály nemcsak az angyalföldiek, hanem egész Budapest legnagyobb strandjává nőtte ki magát. Kényelmi berendezései a legkényesebb ízlésnek is megfeleltek
- már akkor. 1973 február 24-én pedikűr szalon nyílt a fürdő előcsarnokában, ugyanez év május 21-től a fürdő SZTK-beutaltakat is fogadhatott, így gyógyfürdőként is üzemelt.
Látogatóinak többsége SZTK-beutalóval veszi igénybe a fürdő szolgáltatásait, vagy legalábbis kísérletet tesz erre, mert pl. csúcsforgalomban a masszőrökhöz nehezen jut be egyszerű halandó. 1984-ben a régi, súlyosan balesetveszélyes gyermekmedence helyén új, apró mozaikkal burkolt pancsoló épült, amelynek közvetlen közelében, valamint a nyári öltözőépületek belső homlokzatára épülve 232 db négyszemélyes kabin került kialakításra. Ezzel egyidőben megkezdődött a vállfás öltözők szekrényesítése is. Három lábtenisz pálya is létesült. Persze az ifjúság inkább az úszómedencéket, az idősebbek a melegvizet részesítik előnyben. 1985-ben a téli ülőmedencét széltől védő pergola elhelyezésével újították fel. Mivel a medencét kettéválasztották, most már külön medence áll rendelkezésre a gyógyulni vágyó és lubickolni kívánó fiatalok részére. Ez a víztakarékosság miatt is jelentős, mert lehetővé teszi, hogy különböző hőfokú legyen a két medence vize.
Ha arra gondolunk, hogy más vízhőmérsékletet kíván az orvosi javaslatra hosszan vízben üldögélő idős ember és egy gyermek, mindjárt jobban értékeljük ezt a tényt. Annál inkább, mert a lubickoló úszóiskolát is befogad, tehát a sportnak is otthont ad. Időnként a nagymedencék is színhelyei vízilabda mérkőzéseknek és edzéseknek. Be kell vallani, hogy a sportolók is szívesen elüldögélnek egy-egy fárasztó meccs vagy kemény edzés után a melegvízben egy kis „brügölésre”!
Vannak Dagály-rajongók, akik a fürdőkomplexum egy-egy részét különösen kedvelik, a legtöbben a melegvizet. Itt főzési recepteket éppúgy hallhatunk, mint magvas elemzéseket kül- és belpolitikáról. Idősebb urak emlékeiből mozaikszerűen összeáll századunk magyar történelmének alulnézete, nagy változások a kisember szemével! Télen-nyáron kellemes az itt tartózkodás!
Szellemes megoldással a férfi és női öltözők mintegy tükörképei egymásnak, mind az emeleti, mind a földszinti öltözőből egy-egy lépcsőházon áthaladva érkezünk a lubickoló, illetve a gyógymedencébe. A lábmosók előtt, a jobb oldalon férfi, a bal oldalon női, zárt előfürdő-zuhanyozó van. A két lejárati lépcsőház között épült a télikert, amelynek panoráma ablakai közvetlenül a medencékre néznek. Itt működik egy büfé is a
vendégek jobb ellátása érdekében. Az alagsorban szépen kiképzett, apró mozaikokkal burkolt folyosó vezet a 25 méteres uszodához. Itt működik a két szaunahelyiség is, amelyek 80 fokra is felfűthetők. Innen közelíthető meg az 50 méteres úszómedence, amelyhez télen sátorponyva borítású fedett kifutó vezet. Mint már említettük, eleinte csak a melegvízben fürödtek a látogatók. Amikor hűlni kezdett, segített a Széchenyi Fürdő. Megépült a vezeték , ma már az onnan jövő gyógyvíz biztosítja a termálfürdő szükséges hőfokát. Ez a medence a Dagály fürdő legismertebb és legvonzóbb helye, amely három oldalról, a lábmosó medencéken és a lejáró lépcsőkön keresztül vehető igénybe. Űrtartalma 1100 m3, vízhőmérséklete 34 °C, ikermedenceként a Duna-parti oldalon egy ovális alakú medence csatlakozik hozzá. Ebből az ún. II. medencéből az elmúlt évek során 4 medencét alakítottak ki. Balról jobbra haladva a kétpályás vízi csúszda medencéje, egy sekély napozó medence, továbbá az I. és II. számú tanmedence található.
Az Árpád-hídtól balra haladva találjuk az 50 méteres 26 °C hőmérsékletű úszómedencét, a sarkoknál egy-egy nyitott körzuhanyozóval.
Gyógyszempontból a főépületből nyíló , de a strandterületről is megközelíthető un. téli gyógy-, majd a téli lubickoló medence a legfontosabb. Mindkettő nyitott, de az ülőkék felett műanyag féltetők védik a vendégeket az esőtől, télen a hótól is.
Új vonzereje a Dagálynak a nemrég elkészült élményfürdő, ahol furfangos folyosók, szökőkutak, ravasz víz alatti áramlatok szolgálnak meglepetésekkel a gyanútlan fürdőzőnek.
2017-ben Budapesten FINA VB-t rendeztek. Ez alapvetően érintette a Dagály fürdő-t és annak területét is. A Dagály fürdő északi részében - a tölcsér medencétől a Rákos-patakig - megépült az alapjáraton hat ezer fő befogadására alkalmas Duna Aréna.
A világbajnokság idejére a Dagály fürdő lényegében teljesen elveszítette eredeti funkcióit. A medencéket betemették és a területen szurkolói zónát hoztak létre értékesítő- és szolgáltató-helyekkel. Három nagy méretű kivetítőt is elhelyeztek. Ekkorra teljesen megújult a fürdő főbejárata, amelynek déli oldalában üdítő kivételnek meghagyták a huszonötméteres, télen sátorral fedett medencét. A világbajnokság után a fürdő megmaradt területét strandnak visszaépítik.
Fontos megemlíteni, hogy az árvizek kivédése érdekében - régebben ilyenkor a fürdő Duna felöli részein gyakran törtek fel buzgárok, illetve néhány alkalommal a kerítés mentén homokzsákokkal is kellett védekezni - mobilgát épült.